Egy igazi rejtett privatizáció zajlott és zajlik a szemünk láttára az elmúlt egy évben. Az Orbán-kormány elképesztő mennyiségű, mesés állami vagyont játszott át a saját emberei által vezetett “alapítványoknak”. Több ezer milliárdos összegről van szó. Normál esetben az egész országnak egységesen kellene felháborodva tiltakoznia egy ilyen látványos vagyonkimentés láttán, de sajnos nagyon sokan még mindig nem látják a lényeget, mi is történik éppen.
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány – írja az Átlátszó. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormány-közeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították.
A szélesebb magyar közvélemény 2021 tavaszán ismerhette meg a „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány” (KEKVA) fogalmát. Az új szervezetek létrehozásának lényegében a 2019-es, az egyetemek alapítványi működéséről szóló törvény ágyazott meg, amelynek célpontja lett többek között a Corvinus Egyetem és az SZFE.
Újabb NER-es fogalom: a KEKVA
Az idén létrehozott KEVKA-k korábban az állam által gyakorolt funkciókat és állami intézményeket – egyetemeket, múzeumokat, állami gazdaságokat, értékes ingatlanokat – kaptak meg. Korábban az egyetemek és más érintett intézmények felett az állam, pontosabban a mindenkori magyar kormány gyakorolt kontrollt. Az új törvény ezt a jogot
ingyen ruházta át nem állami szereplők, a választott politikusok által nagyjából ellenőrizhetetlen szervezetek kezébe.
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami a nagyságrendjét tekintve csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott, és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.
Az újonnan létrehozott vagyonkezelők név szerint a következők:
Egyetemi alapítványok:
- Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány
- Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány
- Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány
- Makovecz Campus Alapítvány
- Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány
- Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány
- Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány
- A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány
- Testnevelési Egyetemért Alapítvány
- Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány
- Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány
Kulturális vagyonkezelők:
- Magyar Kultúráért Alapítvány
- Hauszmann Alapítvány
Egyéb vagyonkezelők
- Jövő Nemzedék Földje Alapítvány
- MOL – Új Európa Alapítvány
- Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
A lépés egyébként a Fidesz-KDNP eddigi politikájához és retorikájához képest éles fordulat. A kormánypártok egyik fő kritikája ugyanis a megelőző kormányokkal szemben az volt, hogy az ok „elherdálták” a nemzeti vagyont, például a MOL és a Ferihegyi Repülőtér privatizácójával, amiket vissza kell szereznie az államnak.
Az idei cél, hogy ehelyett újabb közintézményeket tegyenek „a mindenkori kormánytól” függetlenné,
már nem áll messze az MSZP-SZDSZ-kormányok retorikájától, miszerint „az állam rossz gazda”.
Most még alapítványi kézben vannak, de később akár magánvállalkozóknál is kiköthetnek
A korábbi privatizációtól a mostani alapítványi kiszervezés két szempontból különbözik. Az egyik, hogy most a több ezer milliárdnyi állami intézményt és vagyontárgyat ezúttal nem pénzért vásárolták meg az új tulajdonosok, hanem ingyen kapták meg, sőt, több esetben még pénzt is kaptak mellé. A másik különbség, most megközelítőleg sem piaci alapon osztják szét az állami vagyont, hanem nem is titkolt módon politikai alapon.
Az alapítványi kiszervezés során a kormány nevezi ki a vagyonkezelők kuratóriumainak első tagjait, azonban a jövőben az új tagokról ezután már a meglévő tagok dönthetnek.
A kuratóriumokba kezdettől fogva a Fideszhez közeli személyeket delegáltak, köztük korábbi minisztereket, pártpolitikusokat,
így az intézmények feletti ellenőrzés az államtól a párthoz, illetve annak informális hálózatához került át. Egyébként Orbán Viktor erről nyíltan elmondta egy interjúban, hogy például az egyetemi kuratóriumokba „kifejezetten a nemzeti szempont alapján” választottak tagokat, és hogy biztosítani akarják, „internacionalista-globalista” személyek ne legyenek a tagok között.
További megdöbbentő részletek az Atlatszo.hu cikkében olvashatók.
